Ez egy kezdeményezés, ami a nem túl jó helyzetben lévő zeneipar helyzetén lesz hivatott változtatni. Sajnos lassan felnő vagy már fel is nőtt egy generáció, aki nem tudja, hogy a zene az nem csak úgy van, hogy azt művészek, szerzők és nagyon sok ember csinálja, akiknek ez a "munkája", amiért miután ők és természetesen nem csak ők másolják, letöltik, megosztják, stb., ezért ezek az emberek nem kapnak úgymond fizetést. Szeretnénk ezen változtatni és ahogy annyi minden másban, ebben is elérkezik hamarosan a változás és hisszük, hogy a (nem csak), de elsősorban a hazai előadók, művészek, zenészek, zenekarok újra nem csak kedvvel, de TELJES jogbiztonságban jelentethetik meg munkájuk eredményét! Végül, de nem utolsósorban a kisebb lehetőségű zenekarok, előadók, művészek részére is megnyílhatna a megjelenés lehetőségei. NÉZZÜK MEG, HÁNYAN VAGYUNK, AKIK MELLÉJÜK ÁLLUNK! Hányan vennénk meg a cd/dvd -t, ha valóban másolásvédett, ugyanakkor közel félárú lehetne?
Izgatottam vártam a nagy megmérettetést, a székkutasi rockfesztivált, ahol a pénteki napon az Extazis másodikként lépett fel. Ahogy belecsaptak a húrokba, az addig csak sétálgató, nézelődő fiatalok figyelme a színpad felé fordult. Ez valami más... pedig a fiúk nem készültek új műsorral, jóformán a szokásos repertoár egy - idő hiányában kicsit összesűrített - változatát játszották, kezdve a legutóbbi album első dalával. Hangulatos rock and roll ritmusban sötét éjszakákról és az élet fényes oldaláról meséltek a délutáni napsütésben, majd könnyedebb slágerek, feldolgozás dalok (Queen és Abba) sorjáztak egymás után, az eleinte kicsit vonakodó, szégyenlős nézősereg Robbie hívó szavára közelebb jött a színpadhoz, és a pörgős dallamokba belefeledkezve mozogtak, ringatóztak a színen. Következett egy szép szerelmi vallomás, majd egy dal a rock and roll életérzésről, a virtuóz gitárszólókkal teletűzdelt Tenger és a part, a következő blokkban Nickelback Rockstarja csendült fel, majd egy kevéssé ismert Beatles dal és egy Roxette feldolgozás jött, aztán hogy felrázzanak minket, begyorsítottak a Még valami rock and rollal, a zenekar színpadi mozgása is szemmel láthatóan dinamikusabb lett, a közönségből jópáran összekapaszkodva ugráltak, táncoltak, az egész koncertet átfogóan jellemző jókedv itt még intenzívebben jelentkezett. Mindegyik zenész pörgött, forgott, bohóckodott, összeszokottan pózoltak, sok-sok mosoly szállt egymás felé és a színpad előtt állókra. Hirtelen elhallgatott a zene, mozdulatlanná dermedtek a fiúk, a beavatottak persze tudták, hogy mindez csak játék, meghökkentés, pár másodperc múlva pontosan ott folytatták, ahol abbahagyták, a közönség pedig felszabadultan nevetett. Legyen minden olyan igazi még... Endi nagy beleéléssel szólózott, Robbie ütemre mozgott, sétálgatott, integetett, belakta a színpadot, majd mikrofonnal a kezében felugrott a dob emelvényre Gachi mellé, a refrént közösen énekelték, majd kiszaladt a közönség elé, Dénes hol a dobok felé, hol a közönség felé fordulva, velük szemkontaktusban játszott a hangszerén, Balázs a háttérben ritmusozott Endi szólóját színesítve. Robbie ígéretéhez híven minden saját dalt bekonferált, az Angyalok városához hozzáfűzte, hogy Endi a nyáron eljutott oda. Ez a dal láthatóan ismerősnek tűnt a jelenlévők számára, kis csapatunkkal együtt többen énekelték. Újabb zenei blokk, Pink egyik népszerű dalát fűzték össze egy Maroon5 számmal, ahol Robbie énekét kísérve Balázs szólózott, ütemre rázták a fejüket, majd hirtelen ritmusváltás, a The Clash Should I Stay Or Should I Go? következett, az eredetihez hasonló intenzitással, ahol Gachi énekelte az első két versszakot, majd felgyorsult a téma, Robbie hangja berobbant a játéktérbe, az emberek ugrálni, tombolni kezdtek, Endi és Dénes egymással szembefordulva játszottak, aztán kihasználva a rendelkezésükre álló teret, hangszerükkel a zene ütemére mozogtak a közönség tagjaira mosolyogva. Aztán a fiúk elvonultak egy kicsit szusszanni a nagy melegben, Robbie kezébe vette az akusztikus gitárt, és az Őrült valóság hangjai csendültek fel... Gachi közben visszaült a dobok mögé, és a mikrofonhoz hajolva énekelt, hangjával gyönyörűen kiegészítve Robbie szólóénekét "Hosszú az út, amit végig kell járnom, de néha megállok a cél előtt...", a következő dal a GoodBye volt, szintén Gachi vokáljával, aztán a refrénnél bekapcsolódtak a dobok és Dénes is megérkezett, aztán a dal végén lassan elcsendesedtek a hangszerek... Újabb váltás, Roxette, Sting, Aerosmithtől a The Other Side, majd a Szállni szabadon, folyamatosan mozgott, táncolt mindenki a színpadon és a színpad előtt. Aztán egy Beatles számmal folytatták (I saw her standing here), ennél szoktam letenni a kamerát, fényképezőgépet, és rohanni be a tömegbe ugrálni, táncolni, pörögni, forogni... de most a folyamatos fotózás volt a feladatom, így csak másodpercekre álltam be ugrálni a többiek közé. P!nk Leave Me Alone dalával sem lassítottak a tempón, teljesen fellelkesülve szaladgáltam a színpad előtt. Észre sem vettem, milyen gyorsan elrepült a műsoridő, a Vár egy út rád vége felé Robbie bemutatta a zenekart, majd Endi Őt, kis csapatunk tapssal ünnepelte a fiúkat, akik aztán folytatva a dalt hátrasétáltak a dobokhoz, Gachi egyre erősebben, és kicsit később már állva püfölte a bőröket, Robbie ütemre lendítette feje fölé a gitárt, mintha a dobszerkón akarná azt széttörni, persze ez csak játék volt, látványelem a hangulat fokozására. Ezután mosolyogva belevágtak a Sweet About Me dallamaiba, aminek a végére beleszőttek egy kis közönségénekeltetést. Majd következett az est csúcspontja, az Ennyi a lényeg, ahol Robbie - a példánkat követve - a zene ütemére ugrált, táncolt, spanolta a népet, ez az extázisba hajló hangulat mindenkit magával ragadott. Aztán a fiúk lementek a színpadról, de a közönség hívására egyből visszatértek, és elkezdték játszani az AC/DC You Shook Me számát, amire a helyi rockerek egyből a színpad előtt termettek, és hajrázós ugrálásba, léggitározásba kezdtek, a fiúk nagyon élvezték a vadabb ritmusokat, Dénes térdre vetette magát és úgy basszusozott, aztán hanyatt feküdt a földön, Endi fölé állt, bohóckodtak... aztán tényleg vége lett a koncertnek, a fiúk boldog arccal hajoltak meg, és lesétáltak a színpadról, ahol az ismerősök és az újdonsült rajongók megrohanták őket. Készült pár közös fotó, aztán kis csapatunk elbúcsúzott a zenekartól, hiszen 180 km-es autóút várt ránk az éjszakában...
A zenekar jelenlegi felállása 2005 őszén alakult ki sok éves tagcserék után. A történet a 2000-es évek elejétől indult, amikor Tuza Róbert (ének) és Nagy Balázs (gitár) egy olyan rockbandát szerettek volna létrehozni, amit a közeli barátság és a közös zenei érdeklődés tart össze. Amit olyan emberek alkotnak akikben megvan a kellő kitartás és ambíció, de egyúttal a szerénység és az alázat is ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy zenekar őszintén tudjon működni mind zeneileg mind emberileg.
A tagok egyenként már végigjárták a maguk útját számos zenei formációban, mielőtt találkoztak. Így került be a zenekarba Gachal Gábor (dobok) aki számos együttesben igazolta zenei rátermettségét. Ezt követően érkezett Szarka Endi (gitár) egy ismerős zenekarból. Az ő zenei múltja is sokoldalú, korábban már több műfajban is megállta helyét. A jelenlegi felállás pedig Nagy Dénes (basszusgitár) érkezésével vált véglegessé, aki szintén több zenekarban megfordult már, és más hangszereken is bizonyított.
A zenekar fontosabb állomásai 2005 óta:
2006-ban leforgatták első videoklipjüket az "Angyalok városa" című dalhoz, ami még egy korábbi (szerzői kiadású) lemezhez tartozott, melynek eredményeképp' több alkalommal is meghívást kaptak különböző médiákba, ami jó előmenetel volt a soron következő lemezhez. 2007 tavaszán a zenekar felvette az Ennyi a lényeg c. demo-t, ami az első olyan lemez volt amit ez a formáció létrehozott. A demo nagy sikereket ért el, a közönség és a média is jól fogadta s a rengeteg pozitív visszajelzés után, többek között a REPUBLIC zenekarral 2 éven át járhatták az ország különböző pontjait, ahol több ezer fős közönség előtt debütálhattak.
2008 őszén az EMI lemezkiadó is felfigyelt a zenekarra, és ezzel párhuzamosan új dolgok léptek életbe. A Republic-os Nagy Tibor és Orosz Éva vezetésével elindult egy hosszú médiaturné, ahol rengeteg TV- és rádiós meghívást kaptak, különböző műsorokban.
Ez év őszén lett leforgatva az Ennyi a lényeg videoklip is, melyet a sokak által ismert Galler András (Indián) rendezett. Az Angyalok városához hasonlóan ez is szintén egy "image" klip lett, melyet a némely zenei TV és rádió is szívesen játszik a mai napig.
2009 március 25-én, hivatalosan is megjelent az "Ennyi a lényeg!" lemez. Az album, ugyan azokat a dalokat tartalmazza, mint a két évvel azelőtt napvilágra jött demo.
A lemezt a kritikusok, a szakma és a közönség is nagy lelkesedéssel fogadta, rengeteg pozitív visszajelzéssel.
2010. év elejétől a CLASS FM rádió rotációban játssza az Ennyi a lényeg c. dalt, ami huzamosabb ideig a MAHASZ 40-ES rádiós játszási toplistán is előkelő helyet foglalt el
2011. a zenekar az addigi managereiktől külön útra lépett, és új emberekkel dolgozik együtt.
Koncertszervezés, ügyintézés: Kövesdi Zoltán (+36 30 234 79 60), E-mail: extaziszenekar@gmail.com
Facebook: Extazis Zenekar * EXTAZIS (club) * Extazis Fanclub A zenekar ez évben stúdióba vonul, felvenni az új lemezt, s a történet folytatódik...
****************************************
Az Extazis zenekar a 2005-ös év végén nyerte el jelenlegi formációját. A zenekar eredetileg, barátság és közös zenei érdeklődés alapján alakult, ami a mai napig összeköti a zenekart. A történet a 2000-es évek elejétől indult, amikor Tuza Róbert (ének) és Nagy Balázs (gitár) egy olyan bandát szerettek volna létrehozni, amit a közeli barátság és a közös zenei érdeklődés tart össze. És amit olyan emberek alkotnak akikben megvan a kellő kitartás, ambíció és a legtöbb minden ahhoz, hogy egy zenekar zökkenőmentesen tudjon együttműködni mind zeneileg mind emberileg. A tagok egyenként már végigjárták a zenei ranglétrákat számos zenei formációban, mielőtt találkoztak. Így került be a zenekarba Gachal Gábor (dobok) aki számos együttesben igazolta már zenei rátermettségét. Ezt követően érkezett Szarka Endi (gitár) egyik közeli zenekarból. Aki korábban már több műfajban megállta a helyét. A felállás Nagy Dénes (basszusgitár) érkezésével vált véglegessé, aki szintén több zenekarban megfordult már, és több hangszeren is bizonyított. A tagok egyenként mivel már megjárták a maguk útját, - mindenki más stílust hozva magával - egyedivé és könnyen beazonosíthatóvá tette a zenét. A zenekar érdekessége, hogy minden tag vokálozik és mindenki egyöntetűen részt vesz a zeneszerzésben és a szövegírásban. A stílus: eredetileg rockzenei elemeket tartalmaz a dallamosabb vonulatból, mely több féle stílusból is táplálkozik. Olykor könnyed, máskor karcos gitárokkal épülnek fel a harmóniák, melyeket változatos bőgődallamok és ízes dobjátékok támasztanak alá, s mindezt az életigenlő pozitív szövegek és énekdallamok teszik teljessé.A zenekar fontosabb állomásai: 2006-ban leforgatott első videoklip az "Angyalok városa" című dalhoz készült, ami még egy korábbi lemez dali között szerepelt.Majd ennek eredményeképpen több alkalommal is meghívást kaptak különböző médiákba, ami előmenetele volt a soron következő lemeznek. 2007 tavaszán a zenekar felvette az Ennyi a lényeg c. albumot amely a Tom-Tom stúdióban került rögzítésre. A közönség és a média is kedvezően fogadta a lemezt és ezután, többek között a REPUBLIC zenekar vendégei lehettek a határon innen és túl.Több ezer főt számláló közönség előtt debütálhattak több alkalommal. 2008 őszén az EMI lemezkiadó is felfigyelt a zenekarra, melynek segítségével komolyabb terjesztésre került az Ennyi a Lényeg EP és egy médiaturné vette kezdetét, amit több TV-s és rádiós szereplést kísért. Ez év őszén a címadó dalból klip is készült Galler András „Indián” rendezésében. A stílusát tekintve az Angyalok városához hasonlóan ez szintén egy "Image" klip.. 2009 március 25-én, hivatalosan is megjelent az "Ennyi a lényeg!" lemez. 2010. év elejétől a CLASS FM rádió rotációban játszotta az Ennyi a lényeg c. dalt, ami huzamosabb ideig a MAHASZ 40-ES rádiós játszási toplistán is előkelő helyet foglalt el.Majd mendzserváltásra került sor és megújult erővel kezdtek el dolgozni az új albumon.Időközben több fesztiválon és rendezvényen visszatérő vendégnek számítottak.Majd 2012. október 15-én megjelent a várva várt album amely a Most! címet kapta. Amely 12 dalt plusz egy bónusz track-et tartalmaz.Az első klipet a Vigyázz rám dalra forgatták amelyben a zenekar énekese töri magát ,hogy minél előbb eljusson az ominózus koncertre.Majd jött egy koncertklip a Happy End amit pár jól sikerült koncertből ollóztak össze a jellemzően extatikus hangulat bemutatása kedvéért. Jelenleg a zenekar rengeteg tervvel és meglepetéssel készül az új album népszerűsítését illetően... Folytatjuk
AJÁNLOM AZ OLDALT
